Az immunrendszer szervek, szövetek, sejtek sokasága, amelyek összehangoltan működnek, azzal a céllal, hogy megvédjék a szervezetet a káros baktériumoktól és megelőzzék a fertőzéseket.

A kisgyerekek immunrendszere még éretlen, ezért hajlamosabb a fertőzésekre. Rögtön születés után az anyatejben természetes módon meglévő összetevőknek köszönhetően az újszülött immunrendszere elkezd erősödni. A belső védelem felépítésének alapja éppen ezért az anyatejes táplálás. 
Az immunrendszer érésének időszaka az első és a második életév: ekkor tanulja meg, hogyan kell a káros baktériumokat felismerni, hogy ezt követően távol tarthassa vagy elpusztíthassa őket. Tehát a két legfontosabb dolog amely meghatározza az immunrendszer fejlődését, a környezet és az étkezés.

Környezet

• Figyeljünk a környezetünkre! Ne vigyük a picit olyan társaságba, ahol beteg emberrel vagy beteget ápoló személlyel találkozhat. Ez ugyanis a legkönnyebb módja a különböző vírusok, baktériumok átadásának. A bölcsődékben, óvodákban kövessük nyomon a gyerekbetegségek alakulását, és szükség esetén inkább maradjunk otthon a kisgyermekkel, vagy kérjük a nagyszülők segítségét.
• Öltöztessük a picit mindig az évszaknak és a hőmérsékletnek megfelelően! A túlöltöztetés nem megoldás. Így a baba kimelegszik, megizzad, és könnyedén megfázik. A legjobb megoldás, ha annyi réteg ruhát adunk rá, mint amit magunk is viselünk. 

Étkezés

• Fontos a baba szervezetét a lehető legjobb formában tartani. Ennek alapja az egészséges táplálkozás. 1 éves kor alatt az anyatej a lehető legjobb immunerősítő táplálék. Ezért is javasolt a 6 hónapos kor alatt az anyatejes táplálás. 6 és 12 hónapos kor között is fontos a mindennapos anyatej fogyasztása, hiszen ekkor még mindig a tej a baba fő tápláléka. Amennyiben nincs megfelelő mennyiségű anyatej, akkor célszerű prebiotikumot vagy probiotikumot tartalmazó tápszert választani.

6 hónapos kor után a baba immunrendszerét erősíthetjük a korának megfelelően adható szezonális zöldségekkel, gyümölcsökkel. Ezek vitamin- és ásványianyag-tartalmuknál fogva segítik a védekezést. 

Habár az életkorral folyamatosan változik az energia- és tápanyagigény, mégis van néhány olyan aranyszabály, ami a gyermekek életkorától függetlenül valamennyi korosztály tápanyagbevitelére érvényes:

Szénhidrát: élelmiszereink alapvető összetevői a szénhidrátok melyek a testünk energiaellátásának fő forrásai.  Ebből a tápanyagból fedezzük napi energiabevitelünk 50-55%-át.

Fehérje: a fehérjék a gyermekek napi energiabevitelének kb 15-20%-át is kitehetik. Fehérjékhez állati és növényi eredetű táplálékokból is juthat a szervezet. A gyerekek számára ideális, ha táplálékuk 50%-ban tartalmaz állati fehérjét, például húst vagy halat, és 50%-ban növényi eredetű fehérjéket, például rizst és gabonaféléket.

Zsír: ideális esetben a napi energiabevitelnek 30%-át kell zsiradékokból fedezni. A magas koleszterinszint kialakulásának valamint a későbbi szívbetegségek kockázatának csökkentése érdekében a gyermekek étrendjének csak kevés koleszterint, telített zsírsavat és transz-zsírsavat kell tartalmaznia.

Vitaminok: minden gyermek és felnőtt étrendjének nélkülözhetetlen összetevői a vitaminok. Az a gyerek, akinek étrendje nem kellően változatos, nagyobb eséllyel szenved vitamin-hiánytól. Ez esetben fontos megfelelő étrendkiegészítőt választani a szükséges vitaminok pótlására.

Ásványi anyagok: két legfontosabb ásványi anyag, amelynek bevitele könnyen elmaradhat a szükséges mennyiségtől: a kalcium és a vas. A megfelelő gyermekkori kalcium-bevitel nélkülözhetetlen az erős csontrendszer és a fogazat kialakulásához. A vas pedig a megfelelő vérképzéshez szükséges.