Közel 250 000 asztmás beteg van Magyarországon, amelynek következtében hozzávetőlegesen 2200 fő hal meg évente. Azok számát viszont csak becsülni lehet, akik nem kerülnek orvoshoz.

Egy amerikai kardiológiai szakfolyóiratban közétett tanulmány szerint a felnőttkorban kialakuló asztma növelheti a szívbetegségek és a szélütés kockázatát, elsősorban a nőknél. A vizsgálatot végző szakemberek átfogó tanulmányának adataiból kiderül, hogy a nem asztmás nőkhöz viszonyítva a felnőttkorban kifejlődött asztmával élők kockázata kétszeres a szívbetegségeket, és közel két és félszeres a szélütést illetően.

Fullasztó lehet a jólét?

Több tanulmány és népegészségügyi statisztika támasztja alá: az asztma nemcsak Magyarországon, hanem világszerte az egyik leggyakoribb krónikus légzőszervi betegség, ráadásul az érintettek száma rohamosan növekszik. Ennek a betegségnek a kialakulása is, mind az orvosok, a népegészségügyi szakemberek, mind pedig a szociológusok szerint, a genetikai okok mellett az ún. civilizációs ártalmakkal (pl. légszennyezettség, stresszes életvitel, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás, elhízás) hozható összefüggésbe.
Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy az USA-ban, Kanadában, Nagy-Britanniában, Ausztráliában és Új-Zélandon él a legtöbb asztmás, ám a rohamosan „fejlődő”, iparosodó, országokban (pl. Brazília, Dél-Afrika) a betegek száma az elmúlt években megduplázódott. Bár Oroszországban és Kínában az asztmások összlakossághoz viszonyított száma sokáig nem volt számottevő, ezekben az országokban is – a gazdasági fellendülés, az ipari termelés „megugrása” miatt – megjelentek a negatív tendencia jelei.
A „fejletlen” országokban kevesebb ugyan az asztmás beteg – a diagnózis és a megfelelő színvonalú orvosi kezelés hiányában –, de sokak élete van veszélyben a gyakori rohamok miatt, és sokan halnak bele a légzéselégtelenségbe, míg a gazdagabb országokban élő, korszerű diagnosztikai és terápiás eljárásokban részesülő asztmások – betartva az orvos utasításait, megfelelő kezelés mellett – szinte tünetmentesen élhetik hétköznapjaikat. 

Amikor a rossz levegő „bennreked”!

Az európai helyzet ugyancsak azt a feltételezést erősíti, hogy az ártalmas környezeti hatások provokálhatják az asztma kialakulását. Európa azon részein – elsősorban a kelet-európai országokban –, ahol magasak a légszennyezettségi mutatók, egyre több az asztmás gyerek és felnőtt. Kevesen tudják, hogy a levegő nemcsak „kívül” lehet szennyezett, rossz minőségű és a légzőszerveket károsító, hanem a belső terekben is (otthon, munkahely).
Az ún. beltéri levegőszennyezések azért is igényelnének több figyelmet, mert a napunk nagy részét ezekben a zárt terekben töltjük. A házak, lakások, irodák levegőminősége egy országban nemcsak a gazdasági fejlettségtől, de az egészségkultúrától is függ. Helyes építkezési módokkal, „egészséges” építőanyagokkal, energiatakarékos, korszerű fűtési technikával, gyakori szellőztetéssel, vagyis gondos tervezéssel sokat lehet(ne) tenni az asztma kockázatának csökkentéséért.

A tanulatlanok és a szegények gyakrabban szorulnak gyors orvosi segítségre!

A legfrissebb kutatások szerint a magasabb iskolázottságú asztmások tünetei kevésbé súlyosak, mint tanulatlanabb társaiké. Utóbbiak kevésbé tudják „menedzselni” betegségüket (rosszabbul vagy egyáltalán nem kontrollálják, nem tartják be az orvosi utasításokat, nem hajlandók életmódszokásaikon változtatni stb.), ezért gyakrabban kell sürgős orvosi segítségért folyamodniuk. A képzetlenebb betegcsoport tagjai saját beszámolójuk szerint 55 százalékkal többször kerültek sürgősségi osztályra, mint tudatos betegként élő sorstársaik.
A szociológiai kutatások és az egészségstatisztikák arra hívták fel az egészségügyi kormányzatok és a szakorvosok figyelmét, hogy a rossz anyagi és lakáskörülmények között felnövő gyerekek, szegénységben élő felnőttek körében gyakoribb az asztma, illetve maga a betegség is súlyosabb, mint akár az alsó középosztályhoz tartozók körében.

Forrás: otvenentul.hu