Olyan sokszor halljuk ezt a kifejezést... Ez vajon közhely, vagy időben fel tudjuk ismerni, hogy mivel állunk szemben?
Általános 21. századi jelenség, hogy a stresszt már csak a folyományaként kialakult fizikai betegséggel együtt ismerjük fel. Ilyenek az emésztőrendszeri panaszok,az étvágytalanság, a hasmenés, szorulás, a reflux, a gyomorfekély, a rossz alvás, és még sorolhatnánk a tüneteket, melyeknek az oka a csendben rejtőzködő, természetes rosszként elfogadott stressz.
Ha a belső feszült állapot folyamatosan fennáll vagy nagy trauma éri az embert, ezek feldolgozásához minden esetben segítséget kellene kérnünk. Ötven évvel ezelőtt még volt idő feldolgozni, működött a segítő közösség, az összetartás. A modern világban egyedül maradtunk a problémáinkkal.
Ma már tudjuk, hogy a krónikus stressz egy része a múltból való, másik hányada a jelenből, és nagy adag a jövőért való aggódásból fakad. Egy ennyire komplex stresszhalmazt szinte lehetetlen hagyományos módon, egyedül kezelni, ezért manapság célorientált és tudatos stresszterápiára van szükségünk.
Korunk legártalmasabb rizikófaktora a stressz. A stressz a szervezetben a vegetatív idegrendszer egyensúlyának felborulásához vezet, ennek következtében a szervezet önszabályozó mechanizmusa billen ki egyensúlyából. Vagy közvetlenül vagy közvetve, de a vegetatív idegrendszer minden egyes szervünkre hat és minden egyes szervünk működését irányítja. Ha működése nem megfelelő és nincs egyensúlyban, az egyenes út a betegségekhez.
Találtunk egy különleges diagnosztikai eszközt, amellyel mérni tudjuk a szervezet stresszadaptációs szintjét, azaz, hogy a minket ért stresszt mennyire tudjuk hatékonyan kezelni, feldolgozni. Ez a módszer egyedülálló: az akupunktúrás kínai orvosokon kívül a hagyományos diagnosztikai módszerek erre nem adnak jelenleg lehetőséget. Az eredmények alapján személyre szabottan alakíthatjuk ki, vagy növelhetjük saját stresszkezelési hatékonyságunkat. (Kattints a képre!)
Nézzünk egy kis statisztikát!
Életkorok jellemző halálokai Magyarországon
A fiatalabb korosztályban vezető haláloknak számítanak a külső okok, az öngyilkosság és a baleset. A középkorúakat, főként a 36-45 év közötti nőket fenyegeti aggasztó mértékben a rákos megbetegedések réme. A férfiak hasonló korosztályában az emésztőrendszeri megbetegedések szedik a legtöbb áldozatot. Idősebb korban (65 év felett) a szív- és keringési betegségek számítanak vezető haláloknak.
Az összes halálozás 54 %-át teszik ki a szív- és érrendszeri betegségek, míg 27 %-ban a daganatos betegségek. Emésztőszervi betegségek 8 %-ban, légzőszervi betegségek 4, míg 7 %-ban felelnek a halálozásért külső okok (baleset, öngyilkosság).
Az utóbbi évek átrendeződési folyamataként valamelyest csökkenő tendenciát mutat a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás aránya, míg a daganatos betegségeké emelkedik.
A fiatalok körében a halálesetek döntő hányada külső okok miatt következik be, a középkorúaknál (36-64 éves kor között) válnak jelentőssé - különösen a nők körében - a daganatos betegségek, a férfiaknál pedig az emésztőrendszeri betegségek miatti halálozás aránya meghatározó. A keringési betegség miatti halálozás idős korban kerül előtérbe, akár alapbetegségként vagy egyik másik betegség társbetegségeként.
Kinek jobban, kinek kevésbé, de a stressz mindannyiunknak megnehezíti az életét. Hatékony stresszkezelő technika nélkül ráadásul hosszú távon komoly betegségeket is okozhat - melyek kezeletlenül korai halálhoz vezethetnek -, mint a szívproblémák és infarktus, gyomorfekély, magas vérnyomás, krónikus alvászavar, rákos megbetegedés.
Stresszkezelő technikákról egy korábbi cikkünkben már írtunk, rengetegféle megoldás van, egyszerűen csak fel kell ismernünk és tennünk a tünetek kialakulása ellen!
A fizikai terápiák mellett javaslunk két olyan szelíd, gyógynövénytartalmú szert is, amelyek hosszú távon akár a gyógyszerrel kezelt tüneteket is kordában tarthatják.
